Az ausztráliai Curtis Islandon megforduló látogató a saját szemével láthatja, ahogy a Big Oil átformálódik Big Gasszé - kezdi az energiapiac jövőjét fürkésző cikkét a Bloomberg. Szemügyre veheti a Shell 667 hektáron elterülő folyékonygáz-előállító (lng) termináljának bonyolult rendszereit.
Több mint 2500 kútból érkezik ide a gáz mérföldeket megtéve csővezetékeken át, hogy lefagyasszák. Ezt követően tíz emelet magas tárolókba kerül, ahol békésen kivárhatja, a míg az ezekhez hasonlóan masszív hajók tartályaiba áttöltik.
A túlélés a tét
Ma már több gázvállalat van, mint olajcég, ha ki kell találnunk, mi lesz a jövő, akkor leginkább az ilyen helyekbe helyezzük a bizalmunkat és pénzünket - derül ki a cég vezérigazgatója, Ben van Beurden szavaiból. Az ilyen projektek talán választ adnak a nagy olajvállalatok előtt álló kihívásra: hogyan éljék túl az energiatermelés és -fogyasztás gyors átalakulásának korszakát.
A Shell jókora tétet tett a földgázra, amikor 54 milliárd dollárért (a magyar GDP közel fele) februárban felvásárolta a BG Groupot. Ezzel a Curtis Islandon és más helyeken lévő nagy lng-létesítmények kerültek a kezébe, emellett az USA-tól Kazahsztánig sok gázmezőt is megszerzett. Részesedése a világ lng-piacán 20 százalékra ugrott, ami kétszerese legnagyobb versenytársa, az ExxonMobil súlyának.
Változás van
A vállalat komolyan veszi a kormányok és a cégek elhatározását az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentésére. A gáztüzelésű villamoserőművek jóval kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a széntüzelésűek. Emellett olcsóbb az építésük vagy a régi létesítmények átállítása az új energiahordozóra, továbbá az időjárástól független működésükkel jól kiegészíthetik a szél- és napelemfarmokat.
Részletek: napi.hu/Kép. FreeImages